Ha számokban kellene kifejeznem, a Váci Egyházmegye kispaptábora ilyen volt: 1 püspök, 1 elöljáró, 9 kispap, 3 nap, 3 főpapi szentmise, 1 laudes, 2 vesperás, 3 ország, 600 km autóút, 2112 méteres csúcs, 2 autó, sok-sok szendvics és rengeteg üdítő…
Azonban úgy látom ennél sokkal többet jelentett mindnyájunknak az idei nyári tábor! Az előző évekkel ellentétben idén nem csak Vácott zajlott a közös megyés nyári vakáció, hanem „kihelyezett” helyszínen, a Tátrában is járhattunk, két napot. A közös utazás alatt sok-sok beszélgetésben, vidám pillanatban lehetett részünk.
Vidám pillanatként marad meg Dr. Beer Miklós püspökatya ország-város játéka a végtelennek tűnő sorban állás közepette, vagy az árvai vár megmászásakor a magyar csoporttal való találkozás. Hálásak lehetünk, hogy egymást már félszavakból is megértjük: mint a székesegyház fölszentelésének főünnepi-főpapi szentmiséjén a gyors korrekciók, vagy a püspökségi közös étkezések alkalmával való gördülékeny felszolgálás.
Különleges élmény és nagy öröm volt, hogy a Tátrában 2112 méteres Szoliszkó-csúcsra mind Főpásztorunk, mind pedig Dr. Fejérdy Áron atya, a Kafarnaum-ház elöljárója is feljött velünk.
Hálásak vagyunk a baráti beszélgetésekért, melyekre megyéstársainkkal évente viszonylag kevés alkalommal van lehetőség, akár Nagyboldogasszony főünnepének estéjén a Váci Püspöki Palota Bástyáján való bemutatkozásokra, akár másnap este a Tátra lábánál, a szálláshelyünk tetőteraszán való hosszas eszmecserére gondolok.
Összefoglalva, tehát: az élmények száma: megszámlálhatatlan. Úgy érzem, jövő évben is hasonlóan maradandó élményekben lesz részünk!