Aki pap szeretne lenni, nem maga felvételizik egy általa választott felsőoktatási intézménybe, hanem az a püspök küldi őt valamelyik szemináriumba, akinél jelentkezett. Habár ez így történt az én esetemben is, nem kevés okom van a hálaadásra. Íme a 7+1 ok, amiért szeretem az Esztergomi Szemináriumot:
1. Olyan, mint egy nagy család
Ez részben annak köszönhető, hogy az óra – és a napirend miatt sok időt töltünk együtt, de nagyban hozzájárulnak ehhez a kiscsoportok, kirándulások és egyéb közös kulturális és szabadidős programok.
2. Nagyon sokszínű a társaság
Ennek sok oka van:
- vannak, akik közvetlenül érettségi után jelentkeznek, és vannak olyanok is, akik a munka világából érkeznek
- 5 egyházmegyéből tanulnak itt kispapok
- mindenki beleteszi a saját lelkiségét, egyházképét, Istenképét és papképét
3. A Dunakanyar közelsége
Ha kimegyek az utcára, máris a Kis-Duna sétányon találom magam, és elég pár perc ahhoz, hogy leérjek a Duna partjára.
4. Maga a város is elragadó
Hangulatos utcák, kis kocsmák, kávézók, és végül, de inkább elsősorban a Bazilika.
5. Erős a kánonjog
Az egyházjog nálunk egy szigorú tárgynak számít, viszont így tényleg megtanuljuk mindazokat a szabályokat, amik később meghatározzák majd a szolgálatunkat.
6. Színvonalas a filozófiaoktatás
Nem kellett belehalnom a filozófiatanulásba, de mégis nagyon sok ismeretre és a más vélemények iránti nyitottságra tehettem szert.
7. Külön szoba már másodévtől
Míg első évben ketten-hárman laknak együtt, addig a felsőbb évesek külön szobát kapnak.
7+1. Nagyon jó a konyha
Szerintem az, hogy a papnövendékek nálunk hízni szoktak, az sokat elárul. 😀