A kispapoknak egyházmegyéjükben a püspökük irányvonalát kell képviselni? Mennyire kell latinul tudni? Hányan vagytok egy évfolyamon?
- Mi a különbség a Központi Szemináriumba járás (oda irányítás), illetve az egyházmegyei papnöveldébe járás között? Miért itt, miért ott? Mi a „rendszer” ebben?
Magyarországon jelenleg működik szeminárium Egerben, Veszprémben, Győrben, Esztergomban, Szegeden, Nyíregyházán (görög katolikus) és Budapesten. Az egyes püspökök döntik el, hogy növendékeiket mely szemináriumba küldik. Van lehetőség a képzés alatt más szemináriumba átkerülni, esetleg külföldi tanulmányokat folytatni. Ezekről mindig a püspök dönt.
- Én mondom, és tudom, hogy ez egy szubjektív dolog, amiben nem kell állást foglalnotok. Szóval Beer püspök atya azt képviseli számomra, mint Ferenc pápa. És pl. Székely János is. És van olyan püspökünk, aki más vonalat visz, ami nem tetszik nekem. De ez az én ízlésem dolga. Kérdés: a kispapoknak egy egyházmegyében a püspökük „irányvonalát” kell képviselni? Úgy értem, hogy egyházpolitikai, közéleti, társadalompolitikai, stb. dolgokban?
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt gondolom, hogy nekünk, papnövendékeknek, de a papoknak és a püspököknek is egyedül és kizárólag az evangéliumot, Jézus üzenetét kell képviselnünk, egységben az ő földi helytartójával, aki a mindenkori pápa. Márton Áron püspök egy beszédében azt mondta: „Krisztus papjának elutasíthatatlan kötelessége, hogy az igazság mellett kiálljon és az emberben – bármilyen hitet valljon és nyelvet beszéljen is – a testvérét nézze.”
- Mindig őrületesen érdekelt egy szeminárium belső élete. Láttam az idevágó cikkeket az oldalon, de érdekelne, hogy pl. miben más a 7 év? Melyik évben mi történik? Mikor kapjátok meg az első papi „jogosítványokat”? Mennyire kell latinul tudni? Hányan vagytok egy évfolyamon?
A papképzés 6 éves. A váci egyházmegye (és a görög katolikus testvérek) sajátossága a +1 előkészítő év.
Az előkészítő év egyfajta felzárkóztató/hivatástisztázó év. Imában való elmélyülés, a kétkezi munka, a közösségben való élet, alapvető hittan a fő pillérek ebben az évben.
A szeminárium első éve a beilleszkedésről, az évfolyamtársakkal való közösséggé formálódásról szól, és megkezdődik a főiskolai képzés is.
Másodévben a fő hangsúly a beöltözésen van (ilyenkor kapjuk meg és innentől viselhetjük a reverendáinkat). (Ez pl. Esztergomban mindig Krisztus Király vasárnapján történik.)
Harmadévben lektorokká (felolvasókká) avatódnak a növendékek.
Negyedévben akolitus avatás történik, ami mellé hétről-hétre áldoztatói feladatok is társulnak (Esztergomban).
Ötödév végén a kispapokat diakónussá szentelik. Innentől kezdve a szentmisén hirdeti az evangéliumot, prédikálhat, áldoztathat, továbbá eskethet, keresztelhet és temethet. Ezt követően fél/ egy év plébániai gyakorlatra mennek a frissen szentelt diakónusok.
Az utolsó év végén történik a papszentelés, melyet az újmise követ (a frissen szentelt atya első miséje). Innentől kezdve birtokolja a „papi jogosítványt”.
Latint 4 féléven keresztül első és másodévben tanulunk. Egy szentmisét illik tudni latinul bemutatni.
Az évfolyamok összetétele nagyon változó, ennek oka, hogy akadnak olyanok idő közben, akik meggondolják magukat, esetleg az elöljárók tanácsolják el vagy külföldi tanulmányokra küldi őket a főpásztoruk. Átlagosan 5-6 fő van egy évfolyamban.