Átlényegülés címmel nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban, mely a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő programjai közé tartozik. A múlt héten néhányunknak a szemináriumból volt alkalma megtekinteni ezt. Erről szeretnék beszámolni.
Mikor beléptem a nem túl nagy kiállítótérbe, megakadt a szemem a terem közepén megalkotott kompozíción, mely a föld és az ég közti határ feszültségét igyekszik bemutatni. Az installációban megjelenik a tárlat témáinak egyszerű szimbólumokkal való ábrázolása.
Nagyon letisztult és egyben sokatmondó.
A hitünk alapjait megjelenítő tárgyak után a teremben használt piros és fehér színekben is felismerhetjük a legfontosabb üzenetet, a kenyér és a bor eucharisztikus színeit.
Ami engem megfogott – bár őszintén szólva nem vagyok oda a modern festészetért –, az Atlasz Gábor Emmauszi vacsora című festménye, mely kifejezetten erre az alkalomra készült, s melyben egyszerre van jelen a realista és impresszionista ábrázolásmód. Első ránézésre mindösszesen két embert látunk a képen (idős és fiatal), amint egy asztalnál ülnek. A festő dinamikus alkotása azonban nem hagyja nyugodni a szemet, s a fiatal kezéről az idős kezére, majd onnan a kép közepére vezeti a tekintetet. Középen pedig azt a vendéget lehet fölismerni, aki maga látja vendégül társait.
A Mester ábrázolása nem hétköznapi, ugyanis csak a kézfeje és az éppen megtört kenyér valóságos, Jézus alakja csupán a szivárvány színeiből rajzolódik ki.
Kép: https://www.teol.hu/kultura/hazai-kultura/atlenyegules-cimmel-nyilt-idoszaki-kiallitas-az-eucharisztiarol-1252743/ ; Kecskés Attila